A Kormány 299/2011. (XII . 22.) Korm. rendelete

a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről



A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. §

(1) A rendelet hatálya a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével a munkáltatóra és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki.

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-a szerinti adókedvezmény igénybevétele szempontjából a rendelet hatálya kiterjed a törvény 460. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt folyamatos foglalkoztatási feltételeknek megfelelő munkavállalóra is.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.

2. §

(1) A munkavállalók munkabére nettó értékének megőrzéséhez szükséges 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékét az 1. melléklet tartalmazza. 2011-ben – a (2) bekezdés szerint számított – átlagos havi 216 805 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkabéremelés elvárt mértékének kiszámításánál a munkavállaló 2011. évi munkabérén személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a továbbiakban együtt: rendszeres bér) az alábbi időszakra vonatkozó egész havi átlagát kell érteni: a) a személyi alapbér 2011. október 31-ét megelőző, legutóbbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig terjedő időszak;

b) ha a személyi alapbér legutóbb 2011. október 31-ét követően változott, akkor a 2011. november 1-jét megelőző, legutóbbi tárgyévi változás időpontjától – annak hiányában 2011. január 1-jétől – a 2011. október 31-ét követő változás időpontjáig terjedő időszak; c) ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időszak; d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a munkaviszony létesítésének időpontja és 2011. december 31-e közötti időszak.

(3) A munkavállaló 2011. évi munkabére (2) bekezdés szerinti egész havi átlagát a munkavállaló munkarend szerinti munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.

(4) A (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 142. § szerinti személyi alapbért, rendszeres bérpótlékokon az Mt. 151/A. § (2) bekezdés szerinti bérpótlékokat kell érteni.

(5) Teljesítménybér alkalmazása esetén a (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó 2011. évi teljesítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni, beleértve a teljesítménybér időbér részét is. Jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a tényleges jutalékkifizetést kell figyelembe venni.

(6) A munkavállaló napi, heti, havi munkaideje 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő változás arányában.


(7) A munkavállaló munkakörének egészségkárosodás következtében 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkavállaló új munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagos béradatai alapján kell meghatározni.

(8) A gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az Mt. 84. §-ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

(9) Órabér esetén a havi személyi alapbért az Mt. 144/A. §-ának értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni.

3. §

(1) A munkáltató a 2012. évi elvárt munkabéremelésnek akkor tesz eleget, ha a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét 2012-ben a) az 1. melléklet 1. pontja szerinti esetben az ott szereplő mértékkel; b) az 1. melléklet 2. pontja szerinti esetben a (2) vagy a (3) bekezdésben foglalt számítás eredményeként adódó összeggel megemeli.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt személyi alapbéremelést úgy kell meghatározni, hogy az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bérének megfelelő során szereplő összegét szorozni kell a 2. § (2) bekezdés szerinti személyi alapbér és rendszeres bér hányadosával.

(3) A munkáltató választása szerint a munkabéremelést a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően úgy is végrehajthatja, hogy a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a 2011. évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő összeggel megemeli.

(4) A munkáltató a (2) és a (3) bekezdésben foglalt módszerek közül valamennyi munkavállalójára vonatkozóan egységesen választhat, és ezt a választását később nem változtathatja meg.

(5) Teljesítménybér esetén az (1)–(3) bekezdés alkalmazása során a teljesítménybér-tényezőket is szükséges úgy módosítani, hogy százszázalékos teljesítést feltételezve az 1. melléklet szerinti munkabéremelés megtörténjen.

(6) Amennyiben az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtását követően a munkavállaló személyi alapbére, teljesítménybér-tényezői vagy rendszeres bérpótlékainak mértéke a 2. § (6)–(7) bekezdésben foglalt esetek kivételével – ide nem értve az e bérelemek közötti átcsoportosítást – a munkavállaló számára hátrányosan megváltozik, akkor a változás időpontjától az elvárt béremelés nem teljesültnek minősül.

4. §

(1) A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékének az 1. melléklet szerinti összege – az alacsony keresetű munkavállalók munkabérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvényben foglaltak alkalmazása során – csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás munkavállalót érintő 2012. évi növekményével, legfeljebb azonban az elvárt munkabéremelés munkavállalónkénti összegének 25%-ával.

(2) A béren kívüli juttatás (1) bekezdés szerinti 2012. évi növekményét a 2012. évre vonatkozó jogosultság egyhavi átlagos nettó összege és a 2011. évi tényleges juttatás egyhavi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalékaként kell meghatározni.

(3) A munkáltató kollektív szerződéses szabályozással, annak hiányában írásban a munkavállaló tudomására hozott egyoldalú kötelezettségvállalássaligazolja a béren kívüli juttatásokra való munkavállalónkénti 2012. évi jogosultságot.

5. §

Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.


1. melléklet a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértéke

1. Az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26%-a, ha a 2011. évi munkabér nem haladja meg az 59 600 forint/hó összeget.



2. Az elvárt munkabéremelés mértéke, ha a 2011. évi havi munkabér meghaladja az 59 600 forint/hó összeget, de nem haladja meg a 216 805 forint/hó összeget: 2011. évi munkabér (Ft/hó)
2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó)

59 601–62 500 15 500

62 501–66 500 15 300

66 501–70 400 15 100

70 401–74 400 14 900

74 401–80 300 14 700

80 301–86 200 14 400

86 201–92 100 14 100

92 101–98 100 13 800

98 101–104 000 13 500

104 001–109 900 13 200

109 901–115 800 12 900

115 801–121 700 12 600

121 701–129 600 12 300

129 601–137 500 11 900

137 501–147 400 11 500

147 401–157 200 11 000

157 201–167 100 10 500

167 101–177 000 10 000

177 001–181 500 9 500

181 501–183 300 9 000

183 301–185 100 8 500

185 101–186 800 8 000

186 801–188 600 7 500

188 601–190 400 7 000

190 401–192 100 6 500

192 101–193 900 6 000

193 901–195 700 5 500

195 701–197 400 5 000

197 401–199 600 4 500

199 601–201 700 4 000

201 701–203 900 3 500

203 901–206 000 3 000

206 001–208 200 2 500

208 201–210 300 2 000

210 301–212 500 1 500

212 501–214 600 1 000

214 601–216 805 500

A természetbeni iskolakezdési támogatás a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül, azaz július 1. – október 31-ig adható tankönyv, taneszköz, ruházat megvásárlásához. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmében a munkáltató a közoktatásban tanuló gyermek számára adóév első napján érvényes havi minimálbér 30 százalékáig terjedő értékben adó- és járulékmentes iskolakezdési támogatást adhat.

Az iskolakezdési támogatást a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásban részt vevő gyermek, tanuló számára adja a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján. a gyermeket nevelő nagyszülő, gyám, nevelőszülő vagy más nevelésre jogosult is kaphat munkáltatói támogatást, ha ő jogosult a közoktatásban tanuló gyermek után járó családi pótlék felvételére. A munkáltatói iskolakezdési támogatás gyermekenként, évente egy alkalommal, mindkét szülőnek adható. Így egy tanköteles korú gyermek iskolakezdését a munkaadók akár 42 900 forinttal is támogathatják. Több gyermek esetén ennek többszöröse is lehet az iskolakezdési támogatás összege.

A természetbeni támogatást két módon kaphatják meg a szülők:

A munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az elszámolható termékek beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő utólagos megtérítése. Ebben az esetben a szülő a hozzá legközelebb eső üzletben is megveheti az iskolakezdéshez előírt eszközöket, felszereléseket, ruházatot, és a munkáltató nevére kiállított számla ellenében az iskolától kapott tankönyvcsomagot.
Vagy a munkáltató tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító Sodexho Pass iskolakezdési támogatás utalványt is adhat a szülőknek, amelyet országosan 14000 üzletben - hipermarketek, szupermarketek, könyvesboltok, papír-írószer üzletek, valamint ruházati üzletek, sportboltok - lehet beváltani. Ebben az esetben az iskolakezdési támogatás utalványt elfogadó üzletek akár 20% kedvezményt is adhatnak termékenként a vásárló szülőknek.

Az iskolakezdési támogatásnak az adómentesség értékhatárát meghaladó része, valamint a munkáltató, a bér kifizetője által a szülőnek az említett feltételeknek nem megfelelő módon vagy pénzben a gyermeknek juttatott támogatás a szülő munkaviszonyból származó adózó jövedelmének minősül.

2011.01.01-től megszűnik a bérleti díj elszámolásának kétféle lehetősége. Már csak az önálló tevékenységből származó bevétel elszámolási módja választható, ami azt jelenti hogy összevont jövedelemként, szuperbruttósítva adózik. Választható költségelszámolásként a tételes elszámolás, vagy a 90 %-os adóalap.
A 90 %-os adóalap választásánál egy példán bemutatom, hogy mennyi az adó mértéke.
100 eFt bérleti díj, * 127 % = 127.000.- Ft, ennek a 90 %-os adóalapja 114.300.- Ft, az adó mértéke 16 % = 18.288.- Ft.
Tehát a nettó bevétel 81.712.- Ft

HURRÁ! A TA és HIPA feltöltési kötelezettség határösszegét módosították, 100 eFt-ra. Az egyetlen kitétel, hogy december 16-a után lép életbe a törvény, tehát ha valaki előtte bevallaná és elutalná az összeget, akkor még az 50 MFt-os korlát vonatkozik rá.

Sajnos 2010.09.06-án az alkotmánybíróság elutasította az elvárt jövedelem eltörlésére irányuló beadványt, így mindenki ismét törheti a fejét, hogy mit tegyen.

A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 2010. január 1-jétől hatályos szabályai szerint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva) hatálya alá nem tartozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának és az eva hatálya alá nem tartozó – a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó – egyéni vállalkozónak az adóév során felvett személyes közreműködői díját, illetve az elszámolt vállalkozói kivétjét – ha az nem éri el a tevékenységére jellemző keresetnek megfelelő összeget – a felvett osztalékból, illetve a vállalkozói osztalékalapból ki kell egészítenie, kivéve, ha közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.


A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) módosult rendelkezéseiben is új előírás 2010. január 1-jétől, hogy a "főfoglalkozású" biztosított társas vállalkozónak és a "főfoglalkozású" biztosított egyéni vállalkozónak (akkor is, ha evázók) havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, kivéve, ha

a járulékbevallásban bejelentést tesznek arról, hogy a tényleges jövedelem kisebb annál,

közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.

A járulékokat azonban e két esetben is legalább a minimálbér alapján kell megfizetni.

Amennyiben a személyes közreműködői díj, illetve a vállalkozói kivét kiegészítése a Szja törvény szerint szükségessé válik, azt az eho-kötelezettség megállapításánál is figyelembe kell venni. Emellett az eva hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásnál eho-alapnak minősül a tevékenységében személyesen közreműködő tag részesedésére jutó, osztalékként, részesedésként megállapítható, kifizethető, de ki nem fizetett, pozitív adózott eredmény meghatározott - szintén a tevékenységre jellemző keresettől függő - része is.

A tevékenységre jellemző kereset a Szja tv. a Tbj. és az Eho tv rendelkezéseinek alkalmazásában egyaránt azonos jelentésű fogalom: a főtevékenységre jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő díjazást kell alatta érteni [Szja tv. 3. § 86. pont; Tbj. 4. § q) pont, 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 2/A. §].

A főtevékenység a magánszemély által a társas vállalkozásban személyes közreműködőként, illetve egyéni vállalkozóként ténylegesen folytatott mindazon (akár egyidejűleg többféle) tevékenység összessége, amelynek az e minőségében történő jövedelemszerzés - akár a tevékenység mennyisége, akár hatékonysága következtében - döntően betudható.

A piaci viszonyoknak megfelelő díjazás nem elvárt vagy vélelmezett jövedelem, hanem a személyesen közreműködő tag által, illetve az egyéni vállalkozó által a jogállására tekintettel ténylegesen elért jövedelemnek (a személyes közreműködői díj és a kapott vagy fizethető osztalék, illetve a vállalkozói kivét és vállalkozói osztalékalap együttes összegének) a közteher-fizetés jogcíme szempontjából meghatározott azon része, amely az adott jogállásban folytatott tevékenység eredményének tudható be, és ezért annak megfelelő közterheket kell viselnie.

A piaci viszonyoknak megfelelő díj megállapításának módszerét az adózónak kell kiválasztania olymódon, hogy azt ellenőrzés esetén - ellenkező bizonyítás hiányában - elfogadhatóan alá tudja támasztani. Ehhez a Szja törvényben a szokásos piaci érték (ellenérték) meghatározására szolgáló módszerek bármelyikét alkalmazhatja [Szja tv. 3. § 9. pont].

A szokásos piaci érték meghatározására vonatkozó rendelkezés szerint 2010-től kifejezetten a személyes közreműködői, egyéni vállalkozói tevékenységek szokásos piaci járandóságának megállapítására választható

az az ellenérték, amely a tevékenység folytatásának adott térségében, adott körülményei között, hasonló munkakör, szakmai végzettség, gyakorlat stb. mellett az adott színvonalú, terjedelmű stb. tevékenységet folytató munkavállalót megilleti vagy megilletné, figyelembe véve a magánszemély képzettségét, szakmai gyakorlatát, egészségi állapotát, tevékenységének többféleségét, fő-, kiegészítő- vagy másodállás jellegét, a ráfordított vagy kieső időt stb. vagy

a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon levonásával meghatározott összeg és a tevékenység folytatása körülményeinek figyelembevételével megállapított járandóság, vagy

a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja nélkül számított költségek levonásával meghatározott összeg 80 százaléka és a tevékenység folytatása körülményeinek figyelembevételével megállapított járandóság.

Szokásos vállalkozói haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, figyelembe véve a társas vállalkozás piaci helyzetét, kockázatait, versenyképességét, eredményességét, működési feltételeit (kezdés, szünetelés, megszűnés, elemi kár, hatósági intézkedés stb.) [Szja-tv. 3. § 9. pont].

Az első (összehasonlító) módszer választása esetén a tevékenységre jellemző kereset megállapítása történhet például az adott térségre vonatkozó kereseti statisztikák alapján is. Az így kalkulált érték azonban természetesen nem lehet egy olyan magas fiktív összeg, amelyre a vállalkozás bevételei a költségeket is figyelembe véve nem nyújtanak fedezetet. Ugyanakkor olyan alacsony fiktív összeg sem lehet, amely mellett az alul-értékelt munkadíj következtében mesterségesen megnövelt nyereségből a társaság képes a szokásos vállalkozási hasznot meghaladó osztalékban (is) részesíteni a személyesen közreműködő tagot, tagokat, vagy az egyéni vállalkozónak a szokásos hasznot és a beruházásait meghaladó összegű osztalékalapja lehet. Ezért a megfelelő módszer kiválasztásáról minden esetben az első módszerrel kombinált további két módszerrel megközelített kalkuláció eredményét is figyelembe véve célszerű dönteni.

A vállalkozás eredményességéből kiinduló módszerek ajánlottak például az olyan esetekben is, amikor

a bevételek között bérleti díj, tárgyi eszköz, nem anyagi jószág értékesítésének ellenértéke szerepel, amelyeket értelemszerűen nem lehet a személyes közreműködő tevékenységének betudni;

a társas vállalkozásnak több személyes közreműködő tagja is van, és ezért az ő tevékenységeik arányait is figyelembe kell venni.

A második módszer választása különösen azok esetében célszerű, akik a vállalkozási kockázatokat a saját vagyonuk terhére viselik (pl. ügyvédek, bt-beltagok, egyéni vállalkozók), mert esetükben a kockázatok fedezetét képező bevételrész is a szokásos vállalkozói haszon részeként vehető figyelembe, és csak ha ezen felül is van osztalékként kivehető (vagy kivett) nyereségük, az már a személyes munkájuk ellenértéke akkor is, ha nem munkadíjnak nevezik. Ugyancsak ez a módszer ajánlott akkor, ha a vállalkozás eredményességében a jó hírnévnek betudható "felár" mutatkozik, amely szintén az adott vállalkozás szokásos hasznaként vehető figyelembe.

A társas vállalkozás tagjának személyes közreműködői jogállását elsődlegesen a tag és a társas vállalkozás között fennálló, okiratokkal (létesítő okirat, szerződés, megállapodás stb.) igazolható jogviszony vagy jogszabály alapján lehet meghatározni. Ha azonban a tag tevékenységének lényeges tartalmi elemeiből megállapítható tényállás alapján az előzőektől függetlenül is megvalósul a személyes közreműködés, úgy adózási szempontból a valós tartalomnak megfelelően végzett tevékenység a mérvadó. Ha pl. a tag a társasággal munkaviszonyban áll, a személyes közreműködés nem vonatkozik azon tevékenységére, amelyet a munkaszerződése szerint munkaviszonyban lát el. Ebből azonban önmagában nem következik, hogy a társasággal munkaszerződést kötő tag esetében nincs helye a személyes közreműködésre vonatkozó adó és járulék szabályok alkalmazásának. Ha a tag akár a társasági szerződés vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján, akár a munkaviszonyában ellátott tevékenységén kívül is közreműködik a társaság tevékenységében, és erre tekintettel a társaság a szokásos vállalkozási haszonból fizethető osztalékot meghaladó osztalékban (is) részesíti, indokolt lehet a személyes közreműködésként folytatott tevékenységre jellemző keresetnek megfelelő személyes közreműködői díjkiegészítés megállapítása.

A szja-szabályok szempontjából a személyes közreműködői díj-kiegészítés, illetve a kivétkiegészítés meghatározásához, valamint az ehó-szabályok szempontjából a társas vállalkozást terhelő ehó alapjának meghatározásához a tevékenységre jellemző keresetet és magát a kiegészítést, illetve ehó-alapot csak az adóév végén lehet véglegesen megállapítani, amikor már ismert a piaci viszonyoknak megfelelő díj éves összegét befolyásoló összes körülmény, valamint az adóévben kifizetett személyes közreműködői díj, osztalék, és/vagy az adózott eredmény, illetve a vállalkozói kivét és az osztalékalap éves összege. Több jogviszony esetén a személyes közreműködői díj-kiegészítést megállapító társas vállalkozást a tag az egyes jogviszonyokban megállapított piaci kereset alapján maga választja ki. Ehhez mindegyik társas vállalkozásnál, ahol személyesen (is) közreműködik, meg kell majd állapítani a személyes közreműködésként folytatott főtevékenység piaci viszonyoknak megfelelő éves díjazását, de a törvényben előírt igazolás kiadására és az adatszolgáltatásra természetesen csak az a társas vállalkozás lesz köteles, amelynél - a magánszemély nyilatkozata szerint - a díjazás a legmagasabb.

Az előzőekkel szemben a járulékfizetés az adóév során folyamatos kötelezettség, amelynek a tevékenység piaci értéke után történő teljesítéséhez a főtevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás értékéről a járulékfizetési kötelezettséghez igazodva havonta (első ízben 2010. február 12-éig ) szükséges dönteni. Emiatt előfordulhat, hogy a több társas vállalkozásban is személyesen közreműködő tag esetében a személyes közreműködői díj-kiegészítés nem feltétlenül annál a vállalkozásnál lesz a legmagasabb, amelyben a társas vállalkozó a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján "főfoglalkozású" vállalkozóként a járulékokat megfizette (Tbj. 31. § (5) bekezdés).

A tevékenységre jellemző keresetről a tbj-szabályok szempontjából célszerű olyan döntést hozni, amelynek következtében a bevallott járulék-alap várhatóan megfelel majd az adóév végén megállapítható értéknek. Ha ugyanis ez utóbbi alacsonyabb lenne az év közben választottnál, a megfizetett járulékok emiatt nem kérhetők vissza, míg ellenkező esetben a különbözet után az Eho törvény rendelkezései szerint ehot kell fizetni, amely ellátásra nem jogosít. Több társas vállalkozás tagja esetében a tevékenységre jellemző kereset szerinti foglalkoztatói járulékfizetésre kiválasztott társas vállalkozásról szintén előzetesen hozott döntés esetében is célszerű arra törekedni, hogy a szja-és a tbj-szerinti kötelezettség ugyanott legyen, mert ha utóbb a kiválasztott társas vállalkozás nem lesz azonos azzal, ahol társas vállalkozó személyes közreműködésként folytatott főtevékenységének piaci értéke a legmagasabb, az előbbinél bevallott járulékalap nem vehető figyelembe az utóbbinál jelentkező (ellátásokra nem jogosító) eho-kötelezettség meghatározásánál (Eho tv. 3 § (2) bekezdés).

A díjkiegészítésre az Eho törvény 3. § (1) bekezdés ab) alpontja alapján számított egészségügyi hozzájárulást az Eho törvény 11. § (10) bekezdése alapján a társas vállalkozás a díjkiegészítésről adott igazolás napját követő hónap 12-éig (azaz február 12-éig) kell bevallani és megfizetni. Az Eho törvény 3. § (4) bekezdése szerint megállapított ehót a 2009. évi LXXVII. törvény 224. § (2) bekezdése alapján első alkalommal a beszámoló közzétételére előírt határidőt követő hónap 12-ig kell bevallani és befizetni.

A Szja törvény szerint a társas vállalkozásnak a személyes közreműködő magánszemély tevékenységére jellemző keresete, illetve az egyéni vállalkozónak a tevékenységére jellemző keresete meghatározásánál figyelembe vett körülményekről, szempontokról feljegyzést kell készítenie. (Ezt elegendő havonta a járulék-bevalláshoz és év végén az adóbevalláshoz elkészíteni). A több társas vállalkozásban személyes közreműködő, illetve személyes közreműködőként és egyéni vállalkozóként is tevékenységet folytató magánszemélynek valamennyi tevékenységére jellemző keresetéről ugyancsak feljegyzést kell készítenie. A feljegyzéseket az adózással összefüggő iratokként az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni [Szja tv. 16. § (8) bekezdés; 25. § (7) bekezdés].


Az Alkotmánybíróság 898/B/2009. AB határozatának teljes szövegét az alábbi linkre kattintva olvashatjuk:
http://www.mkab.hu/index.php?id=898_b_2009__ab_hatarozat


Az Alkománybíróság sajtóközleményét pedig itt olvashatjuk:
http://www.mkab.hu/index.php?id=2010__szeptember_6

A fentiekhez csak annyit, hogy mindenki kérje a könyvelője tanácsát, beszéljék meg, ne az utolsó percben kapkodjanak. Nagyon komoly adóvonzata van a helytelen döntésnek.

Az áfa alóli mentesítést az áfa törvényt módosító 2010. évi LIII. törvény mondja ki, melyet 2010. június 16-án hirdettek ki a 103. számú Magyar Közlönyben. A közcélú adomány fogalmát az áfa törvény határozza meg. E szerint közcélú adomány a közhasznú szervezeteknek közhasznú tevékenységükhöz, kiemelkedően közhasznú szervezeteknek közfeladatuk ellátásához, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére meghatározott tevékenységük támogatására átadott termék, nyújtott szolgáltatás.

* Az adómentesség egyik feltétele, hogy ne legyen megállapítható a közhasznú, közérdekű céltól eltérő felhasználás.
* A másik feltétel, hogy az adományozás ne jelentsen vagyoni előnyt az adományozónak, annak tagjának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, illetve ezen személyek közeli hozzátartozójának.

Mindezek teljesülése mellett az adómentességhez az adományozónak rendelkeznie kell a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, illetve az egyház által kiállított igazolással.

Ez tartalmazza az adományozó nevét, székhelyét, (állandó lakóhelyét), adószámát (adóazonosító jelét), a támogatott célt, illetve a közhasznúsági fokozatot. A fent említett szervezetek körébe nem tartozó szervezetek részére közérdekű kötelezettségvállalás céljából átadott termék, nyújtott szolgáltatás után továbbra is áfát kell fizetni. Így nem érvényesíthető az áfa fizetési kötelezettség fizetése alóli mentesség arra az esetre, ha a terméket az önkormányzatnak adják át, illetve nyújtják a szolgáltatást.

Járulékkulcsok, átnevezések, összevonások

• Beolvasztották a munkaerő-piaci alapba befolyó munkaadói járulékot a munkáltatói társadalombiztosítási (tb) járulék egészségbiztosítási járulékrészébe. Mértéke 3 százalék, amelyből 2 százalék egészségbiztosítási járulék és 1 százalék a munkaerő-piaci járulék.
• A tb-járulék (a volt munkaadói járulékkal együtt számítva) 27 százalék maradt, de már nem sávos, így azt a teljes járulékalapra kell vetíteni.
• Beolvasztották a munkaerő-piaci alapba befolyó munkavállalói járulékot a biztosítotti tb-járulék egészségbiztosítási járulékrészébe. Mértéke 7,5 százalék, amelyből 6 százalék egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulék.
• A változások hatásaképpen a járulékmértékek változatlanok, de az új összevont egészségbiztosítási járulékot más számlára kell utalni (legelőször február 12-én). Az új számlaszám: 10032000-06057749. Sajnos megtévesztő módon az APEH listában régi számlaszámot is megkülönböztetés nélkül is szerepeltetik.

Limitek és mértékek

• A nyugdíjjárulék levonásának felső határa napi 20.420 forint évi 7.453.300 forint.
• Az egészségügyi szolgáltatási járulék (ESZJ) havi 4950-ra emelkedett. Ezt fizetik a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező, belföldinek minősülő magánszemélyek (akiknek van érvényes lakcímkártyájuk) és nem eltartottak, és a nyugdíjas egyéni- és társas vállalkozó (a közreműködést társas vállalkozás esetén meg lehet szüntetni).
• A korkedvezmény-biztosítási járulékot fizető foglalkoztatók már 9,75 százalékot fizetnek (2011-től 13 százalékot).
• A passzív táppénz legfeljebb 30 napig tarthat (a korábbi 45 naphoz képest, 2009.08.01-től).

Tevékenységre jellemző kereset (TJK)

• Egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag és az egyéni vállalkozó nyilatkozik arról, hogy melyik társas vállalkozásban választja a járulékminimum (TJK) megfizetését (január 31-ig). Ez a nyilatkozatot a havi járulékbevallásnak is tartalmaznia kell.
• A TJK szerinti járulékfizetést ajánlja a törvény, az egyéni vállalkozók és a tevékenységben személyesen és ténylegesen közreműködő társas vállalkozók számára. A limit alkalmazása korántsem kötelező, a „sima” minimálbér szerinti járulékfizetést az (amúgy is) elektronikusan beküldendő bevallásban kell bejelenteni, ami semmilyen extra intézkedést nem igényel. Az adóhatóság (ahogy az elmúlt, több mint 4 évben) fokozottabban ellenőrzi az „elvárt” járulékszint alatt teljesítőket. Az ellenőrzést a törvény írja elő, de a gyakorlatban ritka és eredménytelen, ráadásul az EVA alá tartozók esetében sok értelme sincs, hiszen az EVA alanynál minden bevételt az EVA által jövedelemmé lehet fordítani, az „elvárt” szintű járulékfizetésnek tehát az esetükben nincs is semmilyen racionalitása.
• A társas vállalkozói jogviszony bármikor megszüntethető és más olyan jogviszonnyá alakítható, amelyre a TJK nem érvényesül (pl. megbízott, vagy a munkáltatói-munkavállalói szerep elkülönülése esetén munkaviszony). A közreműködés nem szüntethető meg egyéni vállalkozásban (csak magának az egyéni vállalkozásnak a szüneteltetésével) és olyan vállalkozásokban, ahol azt törvény (pl. ügyvédi iroda), vagy más megállapodás kizárja (pl. OEP finanszírozási szerződés). A TJK helyett a minimálbért vallóknál az APEH fokozottabban ellenőrizhet (lásd fenn).
• Továbbra is a minimálbér duplája az elvárt járulékalap a munkavállalók esetében, de a munkáltató a bevallásában minimálbért tüntet fel, akkor a szerint vall, a dupla minimálbér alkalmazása továbbra sem kötelező.
• A járulékfizetésre vonatkozó „elvárt” szintű szabályokat az EKHO alá tartozók nem alkalmazzák.

A munkaerő-piaci járulék sajátosságai

• Ha munkavállalóként is biztosított egy egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozó, akkor a munkaerő-piaci járulékot is meg kell fizetnie vállalkozóként legalább a minimálbér után, ha a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van.
• Nem kell munkaerő-piaci járulékot levonni a természetbeni juttatás, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás, a fizetés nélküli szabadság esetén.
• A nyugdíjas társas- és egyéni vállalkozó a kivétjéből továbbra is csak 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, vagyis rá a munkaerő-piaci járulék nem vonatkozik.

Egyéni vállalkozó, egyéni cég

• Az egyéni vállalkozó továbbra is feltünteti a nyilvántartási (régi igazolványi) számát a számláin, hogy abból ne kelljen adót levonni. a nyilvántartási szám nem érinti az áfa szabályokat.
• Az egyéni cégben megszüntethető a közreműködés, az egyéni vállalkozásban erre továbbra sincs lehetőség, így a biztosítási jogviszony egyéni vállalkozónál kizárólag a szüneteltetés időszakára szünetel.
• 2010. január 1-től a felsőfokú végzettséggel rendelkezők által kiváltandó START kártya érvényességi ideje 2 évről 1 évre csökken.

Egészségügyi hozzájárulás kulcsok, mértékek

• Megszűnik 2010.01.01-et követő vonatkozási időszakra a tételes eho (a vagyonadó eltörlése erre nincs hatással).
• A százalékos eho 11 százalékról 27 százalékra emelkedett, a reprezentációra és az üzleti ajándékra még a 2009-es 11 százalék érvényes.
• A 25 százalékos szja-kulcs alá került természetbeni juttatásokra az ehot nem kell megfizetni.
• Az szja-bevallásban nem szereplő jövedelmek (pl. 100.000 forint alatti osztalék) is 14 százalék eho alá kerültek.
• A százalékos ehot 7,5 millió forint egészségbiztosítási járulék-köteles jövedelem után már nem kell megfizetni (ez azonos 450 ezer forint százalékos eho összegével).
• Az mezőgazdasági kistermelő is 27 százalék eho alá került (mert jövedelme önálló tevékenységű lett), de az őstermelő továbbra is a bevételének 0,75 százalékát, a fizető-vendéglátó a tételes átalányadója 20 százalék-át fizeti meg eho-ként.

A bérleti díj eho-ja

• Az eho-t a kifizető állapítja meg és vonja le. A bérleti díj eho-mentességi határa továbbra is 1 millió forint.
• A magánszemély nyilatkozhat (nemcsak a bérleti díj kapcsán), de az így okozott különbözet esetén a bevallásban automatizált 39 százalék költségkülönbözeti bírságot köteles fizetni.

Osztalék utáni eho szabályok

• Az osztalékalap után TJK megállapítására kötelezett egyéni vállalkozó a TJK mértékéig 27 százalék eho-t fizet az osztaléka után (14 százalék helyett). Az osztalékalap továbbra is csak a tárgyévi beruházás értékcsökkenés feletti összegével csökkenhet.
• A társaságok adózását közelítenék az egyéni vállalkozókéra, így a nem EVA alany fel nem vett osztalékára 27 százalék ehot kell fizetni (a 14 százalék helyett), amelyet legelőször 2011.06.12-én kellene vallani. A szabály fel nem vett jövedelmet adóztat, vagyis alkotmányellenes (az ügy az AB döntésére vár).

Ha valaki munkaügyi kérdésekkel foglalkozik, ne felejtse el azt se, hogy továbbra is be kell jelenteni a foglalkozás-egészségügyi adatok változásait az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség helyi szerve felé február 15-ig.

Adószámítás, adómértékek

• A jövedelemadó alapjának kiszámítása szuperbruttósítással történik, vagyis az adóalapot meg kell növelni 27 százalékkal.
• Az adótábla alkalmazásában a szuperbruttó alapja 5 millió forintos mértékéig 17 százalék a felett 32 százalék. A 4 százalékos különadó megszűnik!
• Az adójóváírás havi 15.100 forint jogosultsági határa 3.188.000 forint, eddig a „szuperbruttósított-határ” eléréséig kérhető. Az adójóváírást az évvégi bevallásban a jogosultsági határ feletti jövedelemnél a meghaladó részre 12 százalékkal csökkenteni kell. Az adójóváírás így 4.698.000 forintos szuperbruttó határnál veszik el teljesen, addig fokozatosan csökken. Az adójóváírás valós (jövedelmi) jogosultsági határa 2.510.000 forint.
• A jövedelmek valós adókulcsai: 21,59 százalék 3.937.000 forintig, utána 40,64 százalék.
• Az adóelőleg-megállapító munkáltató levonja a szuperbruttósítás szerinti jövedelem adóelőlegét, ahol az adóterhet nem viselő járandóságokra nem kell a 27 százalékos korrekciós tényezőt felszámítania.
• Ha a magánszemély vallja saját maga a járulékait, akkor a kapott bevétel 78 százaléka lesz jövedelem (pl. nem kifizetőtől származó bér).
• A kamatkedvezmény adója 54 százalékra emelkedik (10 százalékos emelés), a változásról munkaviszony esetén az érintettnek tájékoztatást kell kapnia.
• A devizás bevételeknél az aznapi Magyar Nemzeti Bank árfolyam lett az érvényes, választható a bizonylattal igazolt árfolyam, vagy a régi szabály.

Adóelőleg-szabályok

• Adóelőleg-nyilatkozatot ad a magánszemély költségelszámolásáról, adóelőleg-megállapítási módjáról, adóterhet nem viselő járandóságairól, adójóváírásáról, családi kedvezményéről, és az állami végkielégítés megosztásáról. A nyilatkozata változtatható és nem kötelező, de elmulasztása esetén bírságolható, sőt az elmaradt járuléklevonás miatt 39 százalék, a 10 ezer forintnál nagyobb adókülönbözetnél 12 százalék bírságot vall az adóbevallásában. (Ha ezt időben észreveszi, akkor önadózóvá válik.)
• A számlát (vagy felvásárlási jegyet) benyújtó magánszemélyt (attól függetlenül, hogy nem egyéni vállalkozó) már nem kell automatikusan adóelőleg (és eho) levonással illetni, kivéve, ha ezt nyilatkozatban kéri, azonban a bérbeadó - a törvény speciális rendelkezése miatt nem fizetheti maga az adóját, ha a jövedelmet kifizetőtől (vagyis pl. cégtől) kapja.
• Az önálló tevékenységet végző (nem egyéni vállalkozó, számlát nem adó) magánszemélytől a 10 százalékos átalánnyal, vagy az 50 százaléknál magasabb költséghányad felett is lehet adóelőleget vonni, ha arról nyilatkozik.

Tevékenységre jellemző kereset

• A tevékenységben közreműködő társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók az osztalékukra tekintettel a tevékenységükre jellemző kereset (TJK) mértékéig nem önálló jövedelem (bér) szerint kell megállapítaniuk az adójukat.
• A TJK megállapítása a szokásos piaci érték szabályai szerint háromféle lehet: munkaviszonyból elérhető szint, maradékelv módszere, vagy a haszon vélelmezett 80%-a szerinti. A kimutatást minden érintett jogviszonyban alkalmazni kell, de csak az egyiknél kell e szerint leadózni az osztalékot.
• A TJK megállapítását – hacsak, arról az Alkotmánybíróság másként nem dönt - saját számításban kell összegezni és adózási iratként őrizni. Nem köteles betartani a szabályt az, aki az osztalékfizetéskor nem működik közre (pl. megbízott, segítő családtag, vagy munkavállaló). Az egyéni vállalkozónak minősülő tevékenységüket felfüggeszteni nem tudók esetében a szabályt kizárólag akkor nem kell alkalmazni, ha nincs osztalékkifizetés a 2009-ben kifizetett osztalékelőlegre a TJK-t már nem kell alkalmazni akkor se, ha abból csak 2010-ben lesz osztalék. A TJK szabályait nem alkalmazza az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) alanya pedig felmentést kapott alóla.
• Az egyéni vállalkozó TJK szerinti osztalék-kifizetés esetén számítandó adóalapját csökkenti a TJK 1,27-szeresére jutó előző évi kulccsal számolt adó, amelyet fel kell tüntetni a megőrzendő nyilvántartásban is.
• A TJK szabályait már a 2010 során kifizetendő osztalékra alkalmazni kell, kivéve, ha osztalékelőlegként azt már kifizették.

Jövedelemtípusok, járandóságok új szabályai

• A falusi vendéglátás, a gyógyszerészeti magántevékenység, és az egyéni EU ügyvéd nem minősül egyéni vállalkozónak.
• Az egészségbiztosítási pénztárnak befizetett adóköteles jövedelem már nem bér, így az ilyen kedvezmények se járnak rá.
• A hallgatói munkadíjból a minimálbér kétszerese számít adóterhet nem viselő járandóságnak (eddig csak az egyszerese)
• Adókötelessé vált a belföldi és a külföldi napidíj, de kivétel maradt a nemzetközi fuvarozók 25 euró összegű napidíja.
• Adókötelessé vált az üzemanyag-megtakarítás, amelyből azonban havi 100.000 forint költség-átalányként levonható.
• A borravaló és a felszolgálási díj kikerült az adóterhet nem viselő járandóságok közül bérként adózik, vagy saját bevallásban egyéb jövedelemnek számít.

Kedvezmények

• Adóterhet nem viselő járandóság lett a munkáltatói lakástámogatás, de már 5 millió forint felső határig.
• Jövedelemmé válik a munkáltató tevékenységének hatókörén és ellátási feltételén kívüli iskolarendszerű képzés költsége.
• Megszűnik a tandíj, az alapítványi adomány, a biztosítás, az magánnyugdíjpénztár kiegészítő tagdíj és az alkalmi foglalkoztatás és háztartási szolgáltatás adókedvezménye. Ez utóbbinál nem kell feltüntetni a kiadást igazoló számla adatait a bevallásban.
• A megmaradt kedvezmény 7.620.000 forint jövedelemtől korlátos, a családi kedvezménynél gyerekenként 635.000 forinttal nő.
• A súlyosan fogyatékos személyek kedvezménye megmaradt a minimálbér 5 százaléka, vagyis 2010-ben havi 3.675 forint.
• Adómentes lett a pénzintézeti vagy közüzemi szolgáltató által elengedett tartozás.
• Adómentes továbbra is a termőföldeladás, ha annak mértéke nem haladja meg a 4.318.000 forintot.

Természetbeni juttatások

• Természetbeni juttatás a bankkártya és az utalvány, ha az célirányosan adott termékköre vonatkozik.
• Egyes természetbeni juttatások után 25 százalék adót kell fizetni: üdülési csekk a minimálbér mértékéig, meleg étkezési utalvány 18.000 Ft-ig, iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékig, iskolarendszerű képzés (183.750 forintig) munkáltatói önkéntes- és nyugdíjpénztári befizetések 30, vagy 50 százalékig, magánnyugdíjpénztár tagdíj-kiegészítés, a szövetkezeti közösségi alapból való juttatás a minimálbér feléig, és végül a helyi utazási bérlet (a 2009-ben vásárolt 2010. évire még nem).
• A hideg étkezési jegyre, az évente háromszor adható csekély értékű ajándékra, a művelődési intézményi szolgáltatásra (színházjegyre), az érmekre és trófeákra, a legalább két éves számítógépre, 54 százalék szja-t és tb-járulékot is kell fizetni.
• A természetbeni juttatás adója (biztosított esetében) 54 százalék szja, és az szja-val növelt alapon 27 százalék tb (összesen: 95,58 százalék), más természetbeni juttatás esetében az adó 54 százalék szja és 27 százalék EHO (összesen 81 százalék).
• Adómentes a kifizető által rendelt oltás költsége és adómentes maradt a munkáltató ingyenesen nyújtott internet díja.
• A társasági adó alá tartozóknál a reprezentáció és az üzleti ajándék kikerült a személyi jövedelemadó köréből.

Egyéni vállalkozók, átalányadózók

• Az egyéni vállalkozók adója 19 százalékra emelkedett, de megszűnt a rájuk vonatkozó 4 százalékos különadó.
• Az átalányadózó vállalkozóknak 27 százalékkal növelt alapon kell az átalányadóját megállapítaniuk.
• Az egyéni vállalkozók veszteségelhatárolása bármely rendeltetésszerű joggyakorlás esetén él, APEH-engedély nélkül is.
• Az egyéni vállalkozóknál megszűnt az iparűzési adó, a szabadalom, a külső féltől kapott K+F kedvezménye.
• A fejlesztési tartalék feloldására 4 év helyett 6 év áll rendelkezésre (2009.01.01-től visszamenőlegesen)
• A cégautóadó megfizetése esetén az egyéni vállalkozó érvényesítheti az értékcsökkenést.
• A határidőben teljesített munkaügyi elmarasztaló határozatban foglaltak esetén fenntartható a 10 százalékos adózás feltételei.

Megtakarítások adózása

• Ellenőrzött tőkepiaci ügylet a magyar és Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállambeli tőzsde vagy befektetés-szolgáltató PSZÁF engedélyes ügylete, amelyről igazolást adnak ki a magánszemélynek. Ez az ügylet 20 százalékkal adózik és nincs adóelőlege.
• A hitelintézettel, befektetés-szolgáltatóval (akár külföldivel is) kötött tartós befektetésű szerződésben a befektetések hozama adómentes, ha 5 naptári évig nem nyúlnak hozzá, 10 százalék adó vonatkozik rá, ha a lekötés a 3. évnél megszakad. Bevallani csak a 10 százalékos adózási lekötési hozamot kell, azt is csak a magánszemélynek, de arra adóelőleget nem kell fizetnie.
• A biztosítási hozam akkor adómentes, ha 10 év után szűnik meg a kötvény és 10 százalék (kamat utáni adóként), ha 5 év után.

Off-shore szabályok

• 10 százalékos adóval csábított off-shore osztalékot és tőkekivonást lehet hazahozni, állampapírba fektetés nélkül is és bevalŹlani a 2009-es bevallásban, ha az osztalékfizetés alapját a külföldi cégben legkésőbb 2009.12.31-ig kimutatták.
• A magánszemély 25 százalék árfolyamnyereség-adót fizet a magyar ingatlannal rendelkező „off-shore” cégének eladásából származó jövedelemre. Az „off-shore” területre magánszemélynek fizetett kamat, jogdíj, szolgáltatás 30 százalék szja alá került.

Egyéb változások:

• Kártyajáték jövedelme 2010.04.01-től nem az szja alá, hanem a tiszta játékbevételre kimért 40 százalékos játékadó alá került.
• Egyszerűsített adóbevallást nyújthat be az ekho-s magánszemély is, ekho átvállalás, vagy „külön-ekho” esetét kivéve.

2010. 01-01-TŐL ÉLETBE LÉP A VAGYONADÓ

Az első félévi előleget megfizetni és bevallani 2010 május 31-ig kell az SZJA bevallásban a második félévit pedig szeptemberben.
Egy kis segítség az alábbi honlapokon:

http://ingatlanmenedzser.hu/ingatlankalkulator.aspx


http://ingatlanok.hu/ado-kalkulator

Az adóelőlegnél már decemberben nem kell számolni családi pótlékkal


A munkáltatóknak a decemberi bér adóelőleg megállapításánál már nem kell figyelembe venniük a családi pótlékot, a családi pótlék beszámítása miatt keletkezett adó-túlfizetéseket jövő március 1-jétől kaphatják vissza az érintettek - közölte a Pénzügyminisztérium az MTI-vel kedden.

A közleményben hangsúlyozzák, hogy a kormány végrehajtja az Alkotmánybíróság személyi jövedelemadó rendszerrel kapcsolatos keddi döntését.

Az AB alkotmányellenesnek nyilvánította azokat a rendelkezéseket, amelyek előírják a családi pótlék való figyelembe vételét az adózásnál, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

2009.07.01-TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK

SZJA

- számított adó (teljes 2009 évre):
- 0-1.900.000 Ft 18%
- 1.900.001 - 36%
- családi pótlék IX.1-től:
- adóterhet nem viselő járandóság lesz
- a jogosult illetve házastársa (élettársa) 50-50%-ban megosztva (egyedülálló 50%-ot)
tünteti fel a bevallásban (munkáltatói adómegállapítás esetén is alkalmazandó)
- tv. szerinti kivételek: pl. saját jogon jogosultként kapott támogatás
- adóterhet nem viselő járandóság IX.1-től:
- nyilatkozatot kell tenni: nem a munkáltatótól származó adóterhet nem viselő járandóságokról
(ellenkező esetben a bér adóelőlegét 36%-kal kell megállapítani)
- családi pótlékot folyósító szerv is adatszolgáltatásra lesz kötelezett

TB járulék:

- minimálbér kétszereséig – 143.000 Ft - 26% (ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 %, az
egészségbiztosítási járulék 2 %, amelyből a természetbeni 1,5 %, a pénzbeli 0,5 %),
- 143.000 feletti részre: - 29% (ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 %, az egészségbiztosítási
járulék 5 %, amelyből a természetbeni 4,5 %, a pénzbeli 0,5 %),
- a törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult
személy megállapodást köthet saját, valamint vele együtt élő gyermeke egészségügyi
szolgáltatására

Munkaadói járulék:

- minimálbér kétszereséig – 143.000 Ft - 1%
- 143.000 feletti részre (ideértve a VII.10.-ig megszerzett jövedelmeket is): - 3%

Vállalkozói járulék:

- minimálbér kétszereséig – 143.000 Ft – 2,5%
- 143.000 feletti részre : - 4%

START:- első évben 10%, 2. évben 20%
START PLUSSZ:- első évben 10%, 2. évben 20%
START EXTRA:- első évben munkaadói és TB járulék mentes, második évben 10%

Táppénz:
- VIII. 1.-től mértéke csökken:
- kétévi folyamatos biztosítás esetén 70%-ról 60%-ra , rövidebb biztosítási idő, vagy fekvő betegellátás esetén 60%-ról 50%-ra
- összege: max. minimálbér 400%-a, passzív táppénz esetén 150%-a
Betegszabadság távolléti díja: VIII. 1.-től 80%-ról 70%-ra csökken

ÁFA

- adókulcs: 25%,
- kivétel: tej, tejtermékek, liszt ill. tej felhasználásával készített termékek,
távhőszolgáltatás (18%)
- átmeneti rendelkezés részletfizetés, határozott időre szóló elszámolás esetén:
- ha vonatkozási időszak vége VII. 1. előtti, akkor 20 % ÁFA kulcs alkalmazandó, függetlenül
attól, hogy az esedékesség a tv. hatályba lépését követő (VII.1. utáni)
- ha vonatkozási időszak kezdete VII. 1. előtti, de a befejeződése VII. 1. vagy azt követő,
akkor e két időszakot külön-külön időarányos részteljesítésnek kell tekinteni (20 % ill. 25 %
felszámításával)
- kézi nyugta illetve számlakibocsátás: gépi nyugta ill. számlaadásra szolgáló pénztárgép
átállításáig (legkésőbb 2009. VIII. 31.-ig kötelező)

Az elektronikus beszámoló beküldése

A cégeknek az alábbi dokumentumokat kell megküldeni:

- a beszámolót,
- a független könyvvizsgálói jelentést,
- az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,
- a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló igazolást,
- a beküldő képviseleti jogosultságának az igazolására szolgáló elektronikus űrlapot.

Mindezeket tehát a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni. Az elektronikus űrlapot egyébként a céginformációs szolgálat, illetve a kormányzati portál honlapjáról is le lehet tölteni.A letöltött dokumentum számítógéppel kitölthető.

A céginformációs szolgálatnak megküldött beszámolók a jogszabályban meghatározandó honlapról ingyenesen elérhetők lesznek (betekintés). A honlapon a cég mérlege, eredmény-kimutatása, kiegészítő melléklete, könyvvizsgálói jelentése, adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozata ismerhető meg, ezen felül a honlap biztosítja a beszámoló mellett csatoltan megküldött elektronikus űrlap és a közzétételi költségtérítés befizetését tanúsító igazolás megismerhetőségét is. A cégekre a nevük, vagy a cégjegyzékszámuk megadásával lehet majd keresni.

A közzétételi költségtérítést a beszámoló benyújtását megelőzően kell megfizetni. A befizetés igazolására irányuló kérelmet – elektronikus aláírás nélkül - a befizető terjeszti elő. A költségtérítés megfizetéséről szóló elektronikus igazolást Magyar Államkincstár küldi meg, amelyet a Céginformációs Szolgálathoz a beszámolóval együtt elektronikus úton továbbítani kell.

2009. január 1-től megváltozott a házipénztárban tartható készpénzállomány szabályozása, ezáltal a pénztár záróegyenlegre vonatkozó előírások.

Jelen szabályozás 2009. március 10-i kihirdetéssel megváltozott. A havi szinten átlagolt napi készpénz záróegyenleg összege maximum a 2008. évi teljes bevétel 2%-a lehet (korábban ez 1,2% volt), amelynek összege, ha kisebb mint 500 eFt, akkor a vállalkozásra vonatkozó egyenleghatár azzal azonos összegű.
A házipénztár záróegyenlegének szabályozásának jogi háttere
Korábban a vállalkozások maguk dönthettek a pénztárban tartott készpénz napi záróegyenlegének maximumáról, amely feletti részt bankszámlára helyezték adott esetben.
Miután a Számviteli törvény 14. paragrafusának 9-10 pontjai kifejezett előírást tartalmaznak a készpénzkészlet maximumára vonatkozóan, ezért 2009. január -től folyamatos kontroll alatt kell tartani a napi záróegyenlegeket.
A házipénztár maximális átlagolt napi záróegyenleg összeghatára
A vállalkozások átlagolt pénztár záróegyenlegének összeghatára maximum 500 E Ft, illetve a megelőző üzleti év összes bevételének 1,2 százaléka.
Akkor, ha a vállalkozás tavalyi összes árbevételének 1,2 %-a, több mint 500 E Ft, akkor a százalékos módon számított érték lesz az elfogadott maximum havi szinten átlagolt napi záró pénztáregyenleg.
Abban az esetben, ha a tavalyi összes bevétel 1,2 százaléka kisebb érték, mint 500 E Ft, akkor a maximum havi átlagolt pénztári napi záróegyenleg 500 E Ft lehet.
Olyan esetben, ha jogelőd nélkül alapított vállalkozásról van szó, az alapítás évében, és az után követőben az 500 E Ft az elfogadott havi átlagolt napi pénztár záróegyenleg.
A leírtakból egyenesen következik, hogy azon vállalkozásoknak, amelyeknek 41.666.666 Ft alatt volt a tavalyi összes bevételük, 2009-ben maximum átlagolt napi pénztár záróegyenlege 500 E Ft lehet.
Az átlagolt pénztáregyenleg meghatározása
A fentiekben leírt havi átlagolt pénztár záróegyenleget úgy kell kiszámítani, hogy a hónap napjainak napi pénztár záróegyenlegeit össze kell adni, és osztani a hónap napjainak számával. Az egyenleg számításnál a hétvégi, ünnep- és munkaszüneti napokat is figyelembe kell venni.
Például:
Tegyük fel, hogy vállalkozásunk 1-én 650 E Ft értékben árut értékesít, amelyet készpénzben rendeznek felé. A vállalkozás ebből az összegből befizetett 550 eFt összeget 28-án a bankszámlára. Példánkban 30 napos hónappal számoltunk. Ennek tükrében a vállalkozás havi átlagolt napi pénztár záróegyenlege 595 E Ft.
Számítás: ((650000 Ft*27)+(100000*3))/30=((17550000 Ft)+(300000 Ft))/30=595000 Ft
Amennyiben a fenti példában szereplő vállalkozás tavaly 41.666.666 Ft alatti összes bevételt ért el, vagy jogelőd nélküli, az erre az esetre a Számviteli törvény alapján meghatározott 500 E Ft havi átlagolt pénztári záróegyenleget túllépte, így bírságolható.
A fenti példa esetében, ha a vállalkozás az 550 eftos banki befizetést 10-én megtette volna, a havi átlagolt napi pénztár záróegyenlege 265 E Ft lett volna, és nem lehet bírságolni.
Számítás: ((650000 Ft*9)+(100000*21))/30=((5850000 Ft)+(2100000 Ft))/30=265000 Ft
A záró-állományra vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyásának szankciója
Amennyiben a vállalkozás nem tartja be a rá vonatkozó havi átlagolt napi pénztár záróegyenlegre vonatkozó előírást, 500 eftos mulasztási bírsággal sújtható.
A bírság összege nem függ össze százalékosan, a Számviteli törvény által a vállalkozásra meghatározott pénztár záróállomány túllépésének mértékétől.

1./ Házipénztár napi egyenlege nem haladhatja meg az előző évi árbevétel 1,2 %-kát, illetve maximum 500.000.- Ft-ot (VIGYÁZZ! 2009. 01.01-től!)

2./ Készpénzes kifizetést 250.000.- Ft felett 2009.02.01-től 20 %-os mulasztási bírság terheli. Ezt törölték visszamenőleges hatállyal.

3./ Minimálbér 71.500.- Ft illetve a minimum járulékalap 143.000.- Ft.

4./ TEÁOR: ha valaki nem csináltatta meg a társasági szerződés módosítást az új TEÁOR-ra, akkor 2009.01.31-ig az APEH-nak kell bejelentenie változásbejegyzési kérelmen.

5./ CÉGAUTÓ-ADÓ: vagyoni típusú adó!
1600 cm3-ig 7.000 Ft/hó; 1600 cm3 felett 15.000 Ft/hó.
Adóköteles:
- a nem magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi (mivel az eva hatálya alól kiveszik a cégautó- adót, ezért az evás társas vállalkozóknak is kell fizetnie cégautó-adót!)
- az a személygépkocsik, amely után a számviteli tv. szerint költséget, ráfordítást számoltak el. illetve
- az a személygépkocsi, amely után a szja-törvény szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el. (Ez utóbbi szabályból következik, hogy az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóra és az evás egyéni vállalkozóra nem vonatkozik a szabályozás.)

Nem adóköteles:
1. az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó – költségei ellentételezésére – kizárólag az szja-törvény szerint munkába járás címén, vagy kiküldetési rendelvény alapján költségtérítést kap,
Ez a költségtérítés nem lehet nagyobb, mint az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adóhatóság által közétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltség és az általános személygépkocsi normaköltség figyelembevételével számított összeg.(9 Ft/km és az APEH üzemanyagnorma)

Ha ennél többet kap akkor a magánszemélynek is, CÉGAUTÓADÓT kell fizetnie!
Az útnyilvántartás nem elég! Ha csak útnyilvántartás van, akkor is CÉGAUTÓADÓT kell fizetni!!!
Figyelem! A gépkocsi költségátalány alapja a cégautóadónak.

2. az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számolnak el, szintén nem adóköteles.

Adómentesség:
Az új cégautóadó –átvéve a személyi jövedelemadóban működő szabályozás egyes mentességeit– különös méltánylást érdemlő helyzetben mentességet biztosít.

Mentes a cégautóadó alól az a személygépkocsi (17/D§):
a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,
b) amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet,
c) amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,
d) amely kizárólag halott szállításra szolgál,
e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,
f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által – az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján – finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.


Adóbevallási- fizetési határidő:

Az adót önadózással kell teljesíteni az állami adóhatósághoz, azaz negyedévente kell – a negyedévet követő hónap 20-ig – az adót bevallani és megfizetni. Az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben a tulajdonost (használót) adókötelezettség terhelte.
(Első bevallás 2009. április 20-án esedékes, melyen a megfizetett gépjárműadó havi szinten „levonható”.)

2009. évi aktuális nyilatkozatok


Ismét itt az új év, és elkezdődhet az új bérszámfejtési teendők elvégzése.
A munkavállaloktól elsődlegesen be kell szerezni az alábbi nyilatkozatokat:
Letölthető dokumentumok

http://www.apeh.hu/bevallasok/adatlap/adoeloleg_nyilatkozatok_2009.html

A FESZ minden munkavállaló részére kötelező, a vállalkozás költségként elszámolhatja az erre kifizetett összeget, amely ÁFA mentes.

Munkaalkalmassági-vizsgálatok adómentessége
[áfatörvény 85. § (1) bekezdésének b) és c) pontjaihoz]
2008.10.18.
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet (továbbiakban: NM rendelet) 3. § (4) bekezdése szerint a munkaköri és szakmai alkalmasság vizsgálatának célja – többek között – annak elbírálása, hogy a munkavállaló, illetve a tanuló vagy a hallgató, a munkanélküli esetében a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e, szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során foglalkozás-egészségügyi ellátást igényel.

Az NM rendelet 13. § (5)-(6) bekezdései alapján a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot végző az alkalmatlanság okát a munkavállalóval, tanulóval, hallgatóval, munkanélkülivel, illetve a munkát végző személlyel ismerteti; a munkáltatóval illetve a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, munkaügyi központtal csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölheti. A vizsgálatot végző orvos az alkalmatlannak véleményezett személyt betegsége esetén vizsgálatra vagy gyógykezelésre az alapellátását végző orvosához, illetve a területileg illetékes szakellátó helyre utalja.

Az NM rendelet hatálya alá tartozó alkalmassági vizsgálat az előzőekre tekintettel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 85. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti humán-egészségügyi szolgáltatás fogalmába tartozik, s így – az egyéb áfatörvénybeli feltételek fennállása esetén adómentes.

Az Európai Bíróság esetjoga alapján, s így az áfatörvény 85. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján nem humán-egészségügyi szolgáltatás azonban például a munkaképesség mértékének és minőségének vizsgálata, amennyiben annak célja rokkantsági ellátásra való jogosultság megállapítása.

(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki főosztály 6865/3/2008. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4006996710)