Rólunk | Kontakt | 2014 Szeptember 21.

Menü

Szolgáltatásaink

Teljeskörű könyvelés, adókimélő tanácsadás, bérszámfejtés

Precízitás, megbízhatóság, felelősségválallás az elvégzett munkákért

Társasági adó, ÁFA, SZJA, EVA, elektronikus adóbevallás

Helyi adó bevallás

Sajátos igények maximális kiszolgálása

Számviteli politika és egyéb szabályzatok készítése

Aktuális

Teljesítési időpont

ÁFA VÁLTOZÁSA

Új főszabály
Ha a felek időszakonként számolnak el, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg teljesítési időpont...

Tovább >>

ADÓTANÁCSADÁS

09. 2014 REKLÁMADÓ

A már módosított 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról rendkívüli bizonytalanságot teremtett az adózók között, hiszen augusztus 21-én már fizetni kell. De a kisebb cégek nem értik, hogy kinek, mit...

Tovább >>

Adótanácsadás
Ötlet-Adó-Infó kft. adótanácsai
Itt sok mindent megtudhat az általános törvényekről, módosításokról. Személyre szóló és bővebb tanácsokat az irodánkban kaphat tőlünk.
Adótanácsok
09. 2014 REKLÁMADÓ
2014 Szeptember 03
A már módosított 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról rendkívüli bizonytalanságot teremtett az adózók között, hiszen augusztus 21-én már fizetni kell. De a kisebb cégek nem értik, hogy kinek, mit és miért?

A törvény szövege olyan sok kérdést hagy nyitva, hogy nincs egyszerű dolguk a vállalkozásoknak, akiknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége, bevétele tartozik a törvény hatálya alá, mint adóalap.

Minden olyan cégnek fizetnie kell reklámadót,

- amelynek a reklámbevétele éves szinten meghaladja az 500 millió forintot, vagy

- ha megrendelőként havi szinten 2,5 millió forintnál többet költ hirdetésre, és nem kapott adófizetési nyilatkozatot a reklám közzétevőjétől.

Aki nem éri el ezt a határt, annak nem kell bevallást készítenie.

Az első esetben az 500 millió forint feletti részre sávosan kell adózni. A második esetben egységesen 20 százalékot kell befizetni a 2,5 millió forint feletti részre.

A reklámadóról szóló törvény nem csupán a médiavállalatokra vonatkozik, hanem minden olyan vállalkozásra, amely a reklámadóról szóló törvényben meghatározott felületeken saját reklámot tesz közzé, akár saját felületen is. A médiavállalatokat tehát reklámbevételük alapján, a saját reklámot közzétevőket pedig költség alapján adóztatja a törvény.

Az elsődleges adókötelezetteket két nagyobb csoportba sorolhatjuk:

- Egyrészt ők a reklám közzétevői, vagyis a médiaszolgáltatók, a sajtótermékek kiadói; a szabadtéri reklámhordozót, járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személyek és szervezetek, valamint az interneten reklámozók.

- Másrészt, ide tartoznak az ún. saját célú reklám, azaz az önreklám közzétevői, amely minden, a jogszabályi kötelezettségen túlmenő tájékoztatási, marketing vagy értékesítési tevékenységet magában foglal.

A reklámbevételek és az önreklámhoz tartozó költségek együttesen alkotják a reklámadó törvény szerinti elsődleges adóalapot, melyek összegének együttes figyelembe vétele szükséges az 500 millió Ft adómentes adóalaphatár meghatározásához.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5.§ szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.

Az adóalannyal a számviteli törvény szerinti kapcsolt fél viszonyban lévő reklámértékesítő ügynökségek adatát is bele kell számítani az adóalapba.

A reklámtörvény szerint reklámértékesítő ügynökség: az adóalannyal az Szt. szerinti kapcsolt félnek minősülő, olyan személy, szervezet, amely az adóalannyal fennálló szerződéses jogviszony alapján jogosult arra, hogy az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződést kössön.

A törvény úgy fogalmaz, hogy az adó alapja a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany esetén, az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével.

Ha egy adott cég kiszervezi a hirdetésértékesítési tevékenységét, akkor az nem jelenik meg a reklámbevételében, viszont a törvény a reklám közzétevőjének teljes reklámbevételét kívánja megadóztatni, ezért kell a kapcsolt félként a céghez tartozó ügynökség bevételét is hozzászámítani az adóalaphoz, természetesen a hirdetés ellenértékével csökkentve. Tehát annyi biztos, hogy a cégcsoporton belül működő sales house-ok a cégcsoport adóalapját növelik.

Kivételes szabályként 2014-ben a Tao/Szja szerinti veszteség 50%-ával lehet csökkenteni a reklámadó alapját, ha az adóalany 2013-ban számvitelileg is veszteséges volt, azaz ha az adózás előtti eredmény is nulla vagy negatív volt.

Másodlagos adókötelezettség, ha az adófizetésre elsődlegesen kötelezett adóalany nem nyilatkozik arról, hogy bevallja és befizeti az adót, vagy arra egyébként nem kötelezett, az adókötelezettsége havi 2,5 millió Ft-os költés felett átszáll a megrendelőre. Ez esetben az adó mértéke 20%, melyet havonta kell megállapítani és megfizetni.

A másodlagos adókötelezettséget a Ratv. hatályba lépése, azaz a 2014. augusztus 15-ét követően kézhez kapott számlák és bizonylatok alapján először szeptember 20-ig - a hétvége miatt szeptember 22-ig - kell majd bevallani (1494-04) és befizetni.

A társasági adóról szóló törvény 3. számú melléklete szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség. Így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó-kötelezettség teljesítésre nem kötelezett.

A törvény hiányosságai miatt bizonytalan a megítélése:

- a saját reklámozás költségeinek,

- az ingyenes reklámkiadványok is adókötelesek-e, (költségük van)

- az emblémázott repi ajándékok adókötelesek-e,

- mit jelent a reklám közzétevője, (például egy étterem ingyenesen kapott napernyőjének emblémájánál, vagy annál, aki a reklámfelületet csak továbbadja bérlésre, stb.)

- a szponzor neve nem jelenhet meg sehol,

- közvetítőn keresztül végzett reklám-tevékenység esetén ki az adóalany,

- a kapcsolt vállalkozás fennállásának időpontját, időtartamát sem szabályozták, stb.
10. 2014 Családi adókedvezmény
2013 December 09
Családi adókedvezmény
- az igénybe nem vett családi (adóalap) kedvezmény 16%-a levonható a 7 % egészségbizt. és a 10 % nyugdíjjárulékból
- maximum az egyéni járulékok mértékéig,
- először a természetbeni, majd a pénzbeli egészségbizt. járulékot, végül a nyugdíjjárulékot kell csökkenteni
- házastárssal közösen is igénybe vehető (adóbevallásban tett nyilatkozattal)
- a munkáltató köteles érvényesíteni, kivéve, ha az érintett az adóelőleg nyilatkozatban a nem érvényesítésről rendelkezik,
- az adóbevallásban, ill. munkáltatói adó-megállapítás során:
- a 08 bevallásban bevallott járulékkedvezményt fix-nek kell tekinteni, így a magasabb jövedelemből eredő különbözet SZJA kötelezettségként jelenik meg
- a járulékkedvezmény különbözete elszámolandó (nem jogos v. túlzott igénybevétel miatti különbözet után 12% bírság, ha a különbözet meghaladja a 10 E Ft-ot)
- családi adókedvezmény nyilatkozat (bevallásban, vagy munkáltatói adómegállapítás során) tartalma:
- az eltartottak, a kedvezményezett eltartottak az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, illetve kedvezményezett eltartottnak
- a közös érvényesítés, vagy megosztás hány jogosultsági hónapra történik, az érintett másik magánszemély adóazonosító jele
- megosztott felügyeleti jog esetén a szülők a családi adóalap kedvezmény összegének 50-50 %-ára jogosultak
Előző évre vonatkozó munkabér
- január 10-ig fizethető (első ízben a 2014-re vonatkozó, 2015-ben kifizetett jövedelemre kell alkalmazni)
5/2013 KATA alanyok fizetési kötelezettsége
2013 Október 15
KATA alanyok fizetési kötelezettsége
A kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) alanyaival kapcsolatban az alábbiakra hívjuk fel az adózók figyelmét.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) rendelkezései szerint a tételes adó havi összege automatikusan könyvelésre kerül a fenti adózói kör adószámláján.
Az állami adóhatóság több esetben tapasztalta azt, hogy a KATA alanyiságot választott adózók hátralékkal rendelkeznek, amely végrehajtási eljárás megindítását vonja maga után.
Ha a KATA alanya a naptári negyedév utolsó napján az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 100.000 forintot meghaladó végrehajtható adótartozással rendelkezik, az a Katv. 5. § (1) bekezdés j) pontja alapján a választott adóalanyiságnak a megszűnését eredményezi.
E jogkövetkezmények elkerülése érdekében kérjük, hogy a tartozásokat megfizetni és esedékes fizetési kötelezettségeiket határidőben teljesíteni szíveskedjenek.
Felhívjuk szíves figyelmüket továbbá arra, hogy a Katv. 8. § (9) bekezdés d) pontja szerint a KATA alany mentesül a tételes adó megfizetése alól, amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. Ennek a ténynek a KEK KH-hoz, illetve az Szja.tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozók esetében a kamarához történő bejelentése nem pótolja a Katv. 8. § (11) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítését, vagyis hogy az állami adóhatósághoz a 'T101 vagy 'T101E adatlapon a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig be kell jelenteni, ha a tételes adó fizetési kötelezettség azért nem áll fenn az adott hónapban, mert az egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteti.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
4/2013 Szociális hozzájárulési adókedvezmények
2013 Október 15
Milyen időtartamra érvényesíthetőek az egyes szociális hozzájárulási adókedvezmények?
A szociális hozzájárulási adóval összefüggő kedvezmények igénybe vétele során gyakran merül fel kérdésként, hogy az adott kedvezmény meddig, milyen időszakra vonatkozóan veheti igénybe a munkaadó. A következőkben ezt gyűjtöttük csokorba.
START Kártya: a START kártyához kapcsolódó kedvezményt a kártya érvényességi időtartama alatt (diplomás munkavállaló esetében 12 hónap, középfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló esetében pedig 2 év), de maximum 2014-ig december 31-ig lehet igénybe venni.
A START Plusz, START Extra és START Bónusz kártyákkal maximum kapcsolatos kedvezmény maximum 2013. december 31-ig érvényesíthető.
A részmunkaidős foglalkoztatással összefüggő kedvezmény maximum három évig jár
Rehabilitációs Kártya A rehabilitációs Kártyával rendelkező munkavállaló után a kedvezmény a Kártya érvényességi idejének tartama alatt vehető igénybe, mégpedig kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította, záró időpontja a kártya visszavonásának napja.
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel már csak ez évben lehet élni, azzal, hogy immár nem kell teljesítenie a foglalkoztatónak a korábbi elvárt béremelésre vonatkozó kötelezettségeket.
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény alkalmazásának nincs időkorlátja, azaz minden olyan hónapban élhet vele a foglalkoztató, amikor a munkavállalót kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta.
A Karrier Híd Programhoz kapcsolódó kedvezmény az ezzel összefüggő hatósági bizonyítvány érvényességi ideje (a kiállítás napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig) alatt vehető igénybe.
A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény mindaddig megilleti az egyéni vállalkozót, illetve az érintett társas vállalkozást, míg a vállalkozó megfelel a jogosultsági feltételeknek.
A 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után a magasabb mértékű kedvezmény: a bruttó munkabér (legfeljebb havi 100 ezer forint) 27 százaléka maximum 2 évig, illetve az érintett 25 éves koráig vehető igénybe.
A 25 év alatti nem pályakezdő munkavállaló, illetve a 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után a 3. évtől a bruttó munkabér (legfeljebb havi 100 ezer forint) 14,5 százaléka a kedvezmény mértéke a 25. életéve betöltéséig jár.
Az 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezménynek nincs időkorlátja.
A tartósan álláskereső személyek után 3 évig érvényesíthető adókedvezmény: 2 évig magasabb összegben (bruttó munkabér (maximum havi 100 ezer forint) 27 százaléka, míg a 3. évtől a (bruttó munkabér (maximum havi 100 ezer forint) 14,5 százaléka.
Az anyasági ellátások (GYED, GYES, GYET) folyósítását követően, illetve adott esetben folyósítása alatt munkaviszonyban foglalkoztatott személy után az adókedvezmény az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesíthető. Két évig magasabb összegben (bruttó munkabér (maximum havi 100 ezer forint) 27 százaléka, míg a harmadik. évtől a (bruttó munkabér (maximum havi 100 ezer forint) 14,5 százaléka.
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye adott új munkavállalóval kapcsolatban 3 évig érvényesíthető. Ebből 2 évig magasabb összegben (bruttó munkabér (maximum havi 100 ezer forint) 27 százaléka, míg a 3. évtől a (bruttó munkabér (maximum havi 100 ezer forint) 14,5 százaléka.
Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezménynek nincs időkorlátja.
Annak természetesen nincs akadálya, hogy amennyiben a dolgozóra vonatkozó adott kedvezményre való jogosultság megszűnik, a foglalkoztató egy másik igénybe vehető kedvezménnyel éljen.

3/2013 Korhatár előtti munkavégzés
2013 Október 15
Korhatár előtti ellátás munkavégzési szabályai 2013
Ide tartoznak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülők (a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a korengedményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művész nyugdíj és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíja). A nyugdíjtörvény szerint amennyiben az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el a minimálbér – összegének 18 szorosát (2013-ban ez az összeg 1.764.000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Amennyiben a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ezt a rendelkezést a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.
Munkáltató költsége Munkavállaló költsége
(a munkáltató vonja le és fizeti be)
Személyi jövedelem adó 16 %
Szociális hozzájárulási adó 27 %
Nyugdíj járulék 10 %
Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 %
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék* 3 %
Munkaerő piaci járulék* 1,5 %
Szakképzési hozzájárulás 1,5 %
ÖSSZESEN: 28,5 % 34,5 %

*A 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíjas nők esetében a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 % munkaerőpiaci járulékot nem kell levonni.
Ebben az esetben is érvényes, hogy a munkáltató az általa foglalkoztatott 55 év feletti munkavállalók után (nyugdíjasok is lehetnek) a fizetendő szociális hozzájárulási adóból a bruttó munkabér 14,5%-ának megfelelő, de maximálisan 14.500,-Ft/fő/hónap kedvezményt vehet igénybe.

2/2013 Vasárnapi munkavégzés
2013 Október 15
A vasárnapi munkavégzés szabályai

Az idén júliusban életbe lépett új Mt. jelentősen átírta a vasárnapi foglalkoztatás szabályait. A már elfogadott törvény utolsó pillanatban történt módosítása során a taxatív felsorolás egy új elemmel bővült: a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatók is jogosulttá váltak arra, hogy vasárnap rendes munkaidőben munkavállalókat foglalkoztassanak.
Itt érdemes tisztázni a „vasárnap rendes munkaidőben foglakoztatás” fogalmát. A „rendes munkaidő” azt jelenti, hogy nem rendkívüli munkaidőben, tehát nem túlórában történik a foglalkoztatás. Az új törvény alapján a túlóra pótléka 100%, ugyanakkor azon munkáltatók számára, akik a törvény felsorolása alapján nem rendelhetnek el vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzést, vasárnapra a rendkívüli munkaidő (túlóra) elrendelése is tilos. Erre való jogosultság esetén a vasárnapra elrendelt túlmunka (túlóra) esetén a munkáltató egyrészt 100% pótlékot köteles fizetni, másrészt pedig figyelemmel kell lennie a munkavállalók számára elrendelhető túlórák maximális számára is, amely naptári évenként és munkavállalónként maximum 250 óra lehet.
Mindezen tényezőket a munkaügyi felügyelet is kiemelten vizsgálja, és a szabályok megszegőit komoly büntetéssel sújtja. Érdemes tehát tisztában lenni azzal, hogy kik is azok, akik az új szabályok fényében jogosultak vasárnap foglalkoztatni, és milyen feltételekkel tehetik ezt meg.
Az új Mt. 101. § (1) bekezdése tartalmazza azt a taxatíve felsorolást, amely a jogosultak körét meghatározza. E felsorolás a következő:
101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b) az idényjellegű,
c) a megszakítás nélküli,
d) a több műszakos tevékenység keretében,
e) a készenléti jellegű munkakörben,
f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során, valamint
i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál
foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
Érdemes kielemezni ezt a felsorolást, mert könnyen félreértés áldozatai lehetünk. A törvény – bár különböző helyeken – tételesen elmagyarázza a fenti fogalmakat.
Ennek megfelelően a 102. § (3) bekezdése szerint egy munkáltató vagy munkakör akkor minősül rendeltetése folytán e napon is működőnek, ha
a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.
A „b)” pont egyértelmű, azonban a következő pontok – különösen az i) pont – fényében az a) pont alapján igen kevés munkáltatót vagy munkakört tudunk csak megnevezni, hiszen e feltételnek a különböző vallási tárgyú munkakörökön kívül szinte senki sem felel meg.
A 90. § c) pontja alapján idényjellegűnek az a munkakör tekinthető, amely munkaszervezéstől függetlenül az év egy adott időszakához köthető. Ilyen például a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka, vagy például a fesztiválszezon.
Egy munkáltató tevékenysége a 90. § a) pontja alapján akkor megszakítás nélküli, ha
naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
a) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy
b) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.
Itt tehát többes feltételnek kell megfelelni: egyrészt a tevékenység szünetelésének időtartama vagy célja, másrészt pedig a tevékenység jellege is számít. A „társadalmi közszükséglet” fogalma a közösségi közlekedést, a közműszolgáltatást, az egészségügyet vagy más, hasonló szolgáltatásokat takarja, de mint később látni fogjuk, az eddig evidenciának számító éttermek, benzinkutak és virágüzletek nem társadalmi közszükségletet elégítenek ki.
A 90. § b) pontja választ ad arra a kérdésre, hogy mely munkáltató végez több műszakos tevékenységet: „a munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartalma eléri a 80 órát”. E körben tehát azt kell megvizsgálni, a foglalkoztató adott telephelyen foglalkoztatott munkavállalói hetente 80 órán keresztül dolgoznak-e az adott helyen. Ez hétfőtől vasárnapig napi körülbelül 11,5 óra működést feltételez.
A 91. § ad választ a készenléti jellegű munkakör mibenlétére: Készenléti jellegű a munkakör, ha
a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
b) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.
Ebbe a körbe jellegzetesen a különféle őrök és portások, illetve a hiba- és zavarelhárítók tartoznak.
A kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetén a hangsúly a „kizárólag” szón van: az így foglalkoztatott munkavállaló sem pénteken, sem más egyéb napon nem foglalkoztatható az adott munkáltatónál. Ha mégis foglalkoztatják, akkor a munkáltató – vasárnapi foglalkoztatásra való jogosultsága hiányában – bírságra számíthat, illetve pótlék megfizetésére is köteles.
Külföldre történő szolgáltatást jellemzően olyan call-centerek nyújtanak, amelyek fő feladata, hogy egy másik országból érkező hívásokat kezeljenek, vagy másik országban oldjanak meg feladatokat, így nekik munkájuk jellegénél fogva kell e másik ország időbeosztásához alkalmazkodniuk.
Végül pedig vizsgáljuk meg, kik azok, akik a kereskedelemről szóló törvény hatálya alátartoznak. A 2005. évi CLXIV törvény 1. §-a ide sorolja a kereskedelmi, a kereskedelmet kiszolgáló és a turisztikai szolgáltató tevékenységeket is. Ez a törvény viszonylag pontosan meghatározza mindazok körét, akikre vonatkozik, így nem érdemes a szabály „kreatív” értelmezésével önhatalmúlag alkalmazni szabályait. A 2. § 13. pontja a kiskereskedelmi tevékenység alá sorolja a vendéglátást is, így e pont értelmében gyakorlatilag mindenki, aki pénzért bármit is árul – akár virágboltot, benzinkutat vagy éttermet üzemeltet -, e törvény hatálya alá tartozik, és mint ilyen, vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztathat munkavállalókat.
Azonban az Mt. 140. § (1) bekezdése értelmében az előző felsorolás d), e) és i) pontjai alá tartozó munkáltatók csak 50% bérpótlék fizetése mellett foglalkoztathatnak vasárnap is: tehát a több műszakos, a készenléti és a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatók 50% pótlékot kötelesek fizetni, amennyiben vasárnap, rendes munkaidőben munkavállalót foglalkoztatnak. Ebből a szempontból tehát a ruhaüzletek, az élelmiszerboltok és a korábban pótlékmentességet élvező benzinkutak, virágüzletek és éttermek a továbbiakban 50% pótlék fizetésére kötelezettek.

6/2013 Munkarend
2013 Október 15
Mikor kötött és mikor kötetlen a munkarend? Mekkora mozgástere van a dolgozónak?

Kötött a munkarend, ha a munkaidő legalább felét a munkáltató osztja be (ideértve a köznyelvben rugalmasnak nevezett, törzsés peremidőből álló, a munkaidő elejének és végének a munkavállaló általi meghatározását lehetővé tévő munkaidő-beosztást is). A munkarend akkor kötetlen, ha a munkáltató írásban átengedi a munkavállalónak azt a jogot, hogy heti átlagban legalább a napi munkaidő felét maga ossza be. Az eredeti törvényszöveg ezt csak a munkakör sajátos jellegére tekintettel engedte volna meg, de a módosítással erre akkor is lehetőség van, ha a munkavállaló a munkavégzést önállóan szervezi meg.
Ekkor a munkaidőre (ügyeletre) és a készenlétre vonatkozóan nem kell nyilvántartást vezetni. Változás az is, hogy e szabályoktól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.

[Lásd az új Mt. 96. § (2)–(3) bekezdéseiben,135. § (2) c) pontjában és az Mth. 85. §(6) bekezdésében.]

96. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.
(2) Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi.
(3) Kötetlen munkarend esetén
a) a 93-112. §-ban, valamint
b) a 134. (1) bekezdés a)-b) pontban
foglaltakat - e bekezdés kivételével - nem kell alkalmazni.
63. A munka- és pihenőidő nyilvántartása
134. § (1) A munkáltató köteles nyilvántartani
a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,
b) a készenlét,
c) a szabadság
tartamát.
(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
(3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
64. Eltérő megállapodás
135. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
a) a 122. § (5) bekezdésében,
b) a 127. § (1)-(2) bekezdésében,
c) a 134. §-ban foglaltaktól
nem térhet el.
(2) Kollektív szerződés
a) a 86-93. §-ban,
b) a 95. §-ban,
c) a 97. § (1) bekezdésében,
97. § (1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
„Egyedül nem megy”